Hát az éjszaka nem volt túl jó, mindenem elgémberedett a sok üléstől és ráadásul még rettenetes hideg is volt. De azért túléltem, bár nagy valószínűséggel nem indulok ma el. Keresek egy szállást és lefekszem aludni. Holnap pedig frissen indulhatok el az Úton. Ha jobban körülnézek itt magam körül a reptéren, akkor megintcsak meg kell állapítanom, hogy én vagyok az egyetlen aki túracuccban botorkál, egy nagy hatizsákkal és azt sem tudja, hogy merre van az előre... ...

Tényleg nem fogtam még fel, de már úton vagyok. Brüsszelben várakozom a reptéren egészen holnap reggelig, aztán Biarritzba veszem az irányt. Eddig minden simán ment és gördülékenyen, igaz a délelőtt már igazi kínzás volt a patikában ( valószínűleg azért, mert már fél lábbal a felhők között jártam). A mai nap legnagyobb pozitívuma (bármennyire is hülyén hangzik): nem vették el a biztonsági ellenőrzésnél a körömvágó ollómat! ...

Eljött a bucsu napja, még a napocska sem kellt fel, de az eszem már azt sugalta, neked menned kell. Így hát feljelltem. Apunak pont ma volt a születésnapja, két puszi, egy gratuláció és egy nagy ölelés, igy kezdtem a napot. Miután felkelltem, sok dolog várt rám, de mégtöbb, ami a fejemben keringőzött. Nem akartam már menni, nem akartam elhagyni a szeretteimet és a kényelmes életet a szülőknél, de muszáj volt, itt volt az idő. Az idő az uj tapasztalatok gyűjtésére egy német luxus hajon a ...

Álmosan ébredtem, hosszu volt az éjszaka, főleg így alvás nélkül. Tesom mégis hazajött hozzám éjjelre, h még igy utoljára hallgathassa ahogy mellette szuszogok. De valahogy ez mégsem nyugtatott meg annyira, mint ahogy ezt elvártam volna. Igen, ideges voltam, és féltem. De olyan szinten, h a félelem az uj dolgoktol mardosott belülről. Reggel csodásan sütött a nap, mintha a szörnyű éjszaka nyomott sem hagyott volna rajta. "Akkor reggelizzünk például sonkás rántottát"- szóltam ...

Ezelőtt fél évvel, amikor megvettem a repülőjegyeket, nem gondoltam, hogy ennyire gyorsan el fog szaladni az idő. Most pedig itt vagyok és az jár a fejemben, hogy már csak hármat alszom itthon és indulok is. Nem vagyok ideges, nem is szorongok, de valahol mégis ott van bennem, hogy 3 nap és elindulok az idegenbe. Nem is emlékeztem már, hogy milyen érzés valamire izgulva várakozni. Talán akkor éreztem utoljára ilyet, amikor gyerekként még boldog családban a karácsonya készültünk. ...

Elérkeztünk utolsó állomásunkra: Shanghaiba. Már 2 napja ide repültünk, aztán a villámgyors vonattal elmentünk valami kimondhatatlan nevű városba, ahol lenyomtunk egy koncertet. Hogy előzménye is legyen a kis bejegyzésemnek, hogyan is történt a dolog: lecuccolás a 29 emeletes hotelbe, ebéd, majd buszra pattanás. A koncert helyszín gyalog 5 percnyire volt...de fél órán keresztül mentünk 2 busszal...értelme??? semmi, bezzeg a pandaparkba nem adtak buszt :( hát kicsit a koncert ...

jöttem, láttam, mentem Peking. Bár majdnem nem jutottunk el...jól indult a nap pár napja, amikor negyed 5re hajnalban lerendelték a zenekart, aztán a szervezők fél 5 körül letápászkodtak, akkor kezdtek el intézkedni busz ügyben, mert hát késett egy pöppet...egy laza 3 negyed órát... Aztán az egyik buszunk eltévedt, szóval villámgyors becsekk (villámgyors: 3 kaput külön nekünk nyitottak meg, hogy elérjük a gépet), de persze vagy 20 percig szerencsétlenkedtek a stewerdessek a cuccainkkal, mert ...

Az elso ejszakam jol telt, bar mar 4.40 kor kidobott az agy. ennek oromere megneztem a naplementet es lottem par fotot. Este Csabi es Amanda olyan szuper kajat toltak elem, illetve elenk...mivel a baratik es a szomszed holgy is atjott. A menu sali volt, csikre es hal a BBQ-n! Ami kesobb felgyulladt, mert nagy volt a szel illetve lefolyt az olaj! probalok mindent dokumentalni, mert nagyon sok inger er ...

Nyihau! így nyihogva köszönnek a kínaiak, szóval azóta én is így csapatom, csak azt hiszik, hogy akkor én már perfekt nyomom a kínait, és beszélni kezdenek hozzám. Sima repülőút, sima érkezés, bár ezek a kínaiak nagyon gyorsan, "hullámzóan" és hosszan landolnak, de taccsolás nélkül földet értünk. huhh, a hotelben felügyelték, ahogyan ebédelünk. nem viccelek, fölöttünk álltak, és mondták, hogy együk a tojásos kukoricás nem tudom milyen levest...jó, hogy nem állítottak a sarokba, mert ...

Kalandos kis utunk volt Haikoubol Wanningba, a 2.koncerthelyszinre. A delelottot mindenki nyugiban vegigpihente, nehanyan (tobbek kozt en is) lementunk a partra futni megint, aztan enyem volt az egesz medence. Direkt osszepakoltunk, hogy holnap ne kelljen 5 elott felkelnunk, de az uton abban se voltunk biztosak, hogy visszaerunk a hotelbe meg a repterre indulas elott. Az egyik buszsoforunk kesett, ooo gondoltuk, 180 km, max kesobb kezdjuk a probat. Aztan eleg nagy dugoba keveredtunk, ...

Hogyan hangoljuk at a szervezetunket egy nap alatt? Eddig Romaniaban es Irorszagban voltam, ahol 1 ora idoeltolodas volt, huuhhh hat az aztan megviselt :p na viccet felreteve, 5 ora alvas eleg volt, keine Kaffee (itt nem is adnak) reggeli utan usztam (nem, nem a tengerben, a vegen meg megesz egy capa), van itt egy hatalmas medence, ahol csak uszosapival lehet kozlekedni. Hat az nagyon vicces volt, mert persze nekem nem volt, de egy kinai nagyon magyarazott, meg mutogatott, bementem a shopba, ...

Elso jelentkezesem: Jo reggelt otthon, ja Ti meg alszotok :) Ugy dontottem, 2 ev utan ujra aktivalom a blogomat, (illetve ujat csinalok, mert a masikat elfelejtettem) es a 3 hetrol Kinabol itt tudositok, mert 1) van, hogy nem jo a wifi, 2) az idoeltolodas miatt van, amikor Ti csicsi, nekem meg akkor van szabadidom. Huhh mit mondhatnek? Hol is kezdjem? 36 ora repulout... (Brutto..a netto azt hiszem 16 ora lett, mindjuk ugy hogy 36 oraja talpon) Oh jeah, ...